General recommendations (Magyar)
Ez a dokumentum egy jegyzetekkel ellátott indexet tartalmaz népszerű cikkekről és fontos információkról, amelyek célja az Arch Linux operációs rendszer fejlesztése és funkcióinak bővítése. Feltételezzük, hogy Ön már elolvasta és követte a Telepítési útmutatót, így rendelkezik egy alapvető Arch Linux telepítéssel. Az oldal további szakaszainak és a wiki többi cikkének megértéséhez elengedhetetlen, hogy Ön elolvassa és megértse a #Rendszeradminisztráció és a #Szoftvercsomag-kezelés című részekben ismertetett fogalmakat.
Rendszeradminisztráció
Ez a szakasz az adminisztratív feladatokkal és a rendszerkezeléssel foglalkozik. További információért tekintse meg a Core utilities (Magyar) és a Category:System administration (Magyar) részeket.
Felhasználók és csoportok
Egy új telepítés után csak a rendszergazdai fiók, közismertebb nevén a "root" áll rendelkezésére. Hosszabb ideig root felhasználóként bejelentkezni, különösen ha ezt az SSH kapcsolaton keresztül egy szerveren is elérhetővé teszi, nem biztonságos. Ehelyett létre kell hoznia és használnia kell egy nem privilegizált felhasználói fiókokat a legtöbb feladat számára, és a root fiókot kizárólag rendszeradminisztrációs célokra szabad használni. További részletekért tekintse meg a Users and groups (Magyar)#Felhasználókezelés leírást.
A felhasználók és csoportok a hozzáférés-szabályozás mechanizmusát jelentik. A rendszergazdák finomhangolhatják a csoporttagságot és a tulajdonjogokat annak érdekében, hogy engedélyezzék vagy megtagadják a felhasználók és szolgáltatások hozzáférését az operációs rendszer erőforrásaihoz. A részletekért és az esetleges biztonsági kockázatokért olvassa el a Users and groups (Magyar) című cikket.
Biztonság
Az ajánlásokért és a legjobb gyakorlatokért olvassa el a Security (Magyar) című leírást, amelyek segítségével megerősítheti az operációs rendszert.
Azon alkalmazások listájáért, amelyek lehetővé teszik parancsok futtatását vagy interaktív parancsértelmező elindítását egy másik felhasználóként (például root felhasználóként), tekintse meg a List_of_applications_(Magyar)/Security_(Magyar)#Jogosultsági szint megemelése leírást.
Szolgáltatásmenedzsment
Az Arch Linux a systemd nevű inicializáló folyamatot használja, amely egy operációsrendszer-kezelő és szolgáltatáskezelő a Linux számára. Az Arch Linux telepítésének karbantartásához érdemes elsajátítania ennek az alapjait.
A systemd rendszerrel való interakció a systemctl parancson keresztül történik. További információért tekintse meg a systemd (Magyar)#Alapvető systemctl használat című leírást.
Egy naplózási rendszer is rendelkezésre áll, amelyhez használható a journalctl parancs. További információért tekintse meg a journal című leírást.
Rendszerkarbantartás
Az Arch egy gördülő kiadású operációs rendszer, amelyben a szoftvercsomagok gyors ütemben frissülnek, ezért a felhasználóknak időt kell szánniuk az operációs rendszer karbantartására.
Szoftvercsomag-kezelés
Ez a szakasz hasznos információkat tartalmaz a szoftvercsomagok kezelésével kapcsolatban. További részletekért tekintse meg a Frequently asked questions (Magyar)#Szoftvercsomag-kezelés című leírást, valamint a Category:Package management (Magyar) kategóriát.
pacman
A pacman (package manager) az Arch Linux szoftvercsomag-kezelője. Erősen ajánlott, hogy ismerkedjen meg vele, mielőtt bármilyen más cikket elolvasna.
A gyorsítótárazott szoftvercsomagok hosszú távú kezeléséhez tekintse meg a pacman pacman (Magyar)#Szoftvercsomag-gyorsítótár kitakarítása című leírását.
Tekintse meg a pacman pacman (Magyar)/Tips and tricks (Magyar) című szakaszát, ahol javaslatokat talál arra vonatkozóan, hogy miként teheti hatékonyabbá a pacman használatát és általában a csomagkezelést.
Szoftvercsomag-tárolók
Az egyes hivatalosan karbantartott szoftvercsomag-tárolók céljáról részletes információt az Hivatalos szoftvercsomag-tárolók című cikkben talál.
Ha 32 bites alkalmazásokat kíván használni, akkor Önnek engedélyeznie kell a multilib szoftvercsomag-tárolót.
A Nem hivatalos, felhasználók szoftvercsomag-tárolói című cikk számos más, nem támogatott szoftvercsomag-tárolót sorol fel.
Önnek érdemes megfontolnia a pkgstats szolgáltatás telepítését.
Tükörszerverek
Látogassa meg a Tükörszerverek című cikket, ahol lépésről lépésre be van mutatva, hogy miként használhatja ki a hivatalos szoftvercsomag-tárolók leggyorsabb és legfrissebb letükrözéseit. Ahogy a cikk is kifejti, különösen hasznos tanács rendszeresen ellenőrizni a Mirror Status oldalt, amely felsorolja a legutóbb szinkronizált tükörszervereket. Ez a folyamat automatizálható a Reflector segítségével.
Arch Build rendszer
A ports rendszer eredetileg a BSD disztribúciókban használt megoldás, amely olyan build szkriptekből áll, amelyek egy helyi fájlrendszerben elhelyezett könyvtárstruktúrában találhatóak meg. Egyszerűen fogalmazva: Minden port egy szkriptet tartalmaz egy olyan könyvtárban, amely intuitív módon a telepíthető külső alkalmazás nevét viseli.
Az Arch build rendszer (Arch Build System) ugyanazt a funkcionalitást kínálja azáltal, hogy PKGBUILD nevű build szkripteket biztosít, amelyek egy adott szoftverhez kapcsolódó információkkal vannak feltöltve: Integritási hash értékek, projekt URL, verzió, licenc és build utasítások. Ezeket a PKGBUILD fájlokat a makepkg szoftver dolgozza fel, amely ténylegesen létrehozza azokat a szoftvercsomagokat, amelyek a pacman szoftvercsomag-kezelővel tisztán kezelhetőek.
A szoftvercsomag-tárolókban található összes szoftvercsomag, valamint az AUR szoftvercsomag-tárolóban elérhető szoftvercsomagok is forráskódból újrafordíthatóak a makepkg segítségével.
Arch User Repository
Míg az Arch Build System lehetővé teszi a hivatalos szoftvercsomag-tárolókban elérhető szoftverek forráskódból történő lefordítását, addig az Arch User Repository (AUR) a felhasználók által beküldött szoftvercsomagok megfelelője. Ez egy nem támogatott szoftvercsomag-tároló, amely build szkripteket tartalmaz, és elérhető webes felületen vagy az Aurweb RPC interfészen keresztül.
Rendszerindítás
Ez a szakasz a rendszerindítási (bootolás) folyamattal kapcsolatos információkat tartalmaz. Az Arch rendszerindítási folyamatának áttekintése az Arch rendszerindítási folyamata című cikkben található meg. További információért tekintse meg a Category:Boot process (Magyar) kategóriát.
Hardver automatikus felismerése
Alapértelmezés szerint a hardvert a rendszerindítás során az udev automatikusan felismeri. A rendszerindítási idő potenciálisan csökkenthető, amennyiben letiltjuk a modulok automatikus betöltését, és kézzel adjuk meg a szükséges modulokat – ennek részleteit a Kernelmodul című cikk ismerteti. Emellett az Xorg rendszer is képes az udev segítségével automatikusan felismerni a szükséges illesztőprogramokat, de a felhasználók manuálisan is konfigurálhatják az X szervert, ha úgy kívánják.
Mikrokód
A processzorok működésében előfordulhatnak hibák, amelyeket az operációs rendszer kernelje az indításkor végrehajtott mikrokódfrissítéssel képes kijavítani. A részletekért tekintse meg a Mikrokód című leírást.
Operációs rendszer elindulásával kapcsolatos üzenetek megtartása
Amint megjelenik a felszólítás a bejelentkezésre, az operációs rendszer törli az operációs rendszer elindításával kapcsolatos üzeneteket, így a felhasználók nem tudnak információt szerezni belőlük. Tiltsa le az elindulási üzenetek törlődését, hogy megszüntesse ezt a korlátozást.
Num Lock aktiválása
A Num Lock egy kapcsolófunkcióval rendelkező billentyűgomb, amely a legtöbb billentyűzeten megtalálható. A gépindításkor történő Num Lock számbillentyű-hozzárendelésének aktiválásához tekintse meg a Num Lock aktiválása indításkor című útmutatót.
Grafikus felhasználói felület
Ez a szakasz útmutatást nyújt azoknak a felhasználóknak, akik grafikus felhasználói felülettel rendelkező alkalmazásokat szeretnének futtatni az operációs rendszerükön. További forrásokért tekintse meg a Category:Graphical user interfaces (Magyar) kategóriát.
Megjelenítési kiszolgáló (Display server)
Az Xorg a nyilvános, nyílt forráskódú megvalósítása az X Window rendszernek (közismert nevén X11 vagy X). Elengedhetetlen a grafikus felhasználói felülettel (GUI) rendelkező alkalmazások futtatásához.
A Wayland egy újabb, alternatív megjelenítésikiszolgáló-protokoll, és több kompozitort is választhat hozzá. Előnyei az Xorg kiszolgálóval szemben a továbbfejlesztett biztonsági funkciók, a modern grafikai feladatok hatékonyabb kezelése, valamint az aktív fejlesztés, miközben az Xwayland révén megőrzi a kompatibilitást.
Kijelző illesztőprogramok
Az alapértelmezett modesetting kijelző illesztőprogram működik a legtöbb videokártyával, azonban a teljesítmény javítható, és további funkciók is kihasználhatóak az AMD vagy NVIDIA termékekhez megfelelő illesztőprogram telepítésével.
Asztali környezetek (Desktop environments)
Bár a megjelenítő kiszolgáló (display server) biztosítja a grafikus környezet felépítéséhez szükséges alapvető keretrendszert, további összetevők is szükségesek lehetnek a teljes felhasználói élményhez. Az olyan asztali környezetek, mint a KDE, GNOME, COSMIC, Xfce, Cinnamon, LXDE, számos jól integrált alkalmazást tartalmaznak, például ablakkezelőt vagy kompozitort, panelt/tálcát, fájlkezelőt, terminálemulátort, szövegszerkesztőt, ikonokat és egyéb segédszoftvereket. A kevesebb tapasztalattal rendelkező felhasználók számára előnyös lehet egy asztali környezet telepítése annak érdekében, hogy ismerősebb környezetet kapjanak. További forrásokért tekintse meg a Category:Desktop environments (Magyar) kategóriát.
Ablakkezelők vagy kompozitorok
Egy teljes értékű asztali környezet átfogó és egységes grafikus felhasználói felületet biztosít, azonban általában jelentős mennyiségű rendszererőforrást igényel. Azok a felhasználók, akik a teljesítmény maximalizálására törekednek, vagy egyszerűsíteni kívánják a környezetüket, dönthetnek úgy, hogy csak egy ablakkezelőt vagy kompozitort telepítenek, és egyenként választják ki a kívánt extrákat. Az Xorg használatával a legtöbb asztali környezet lehetővé teszi alternatív ablakkezelő használatát is. A dinamikus, egymásra helyező (stacking), és csempéző (tiling) ablakkezelők abban különböznek egymástól, hogyan azok kezelik az ablakok elhelyezését.
Kijelzőkezelő (Display manager)
A legtöbb asztali környezet tartalmaz egy kijelzőkezelőt (Display manager), amely automatikusan elindítja a grafikus felületet és kezeli a felhasználói bejelentkezéseket. Azok a felhasználók, akik nem rendelkeznek asztali környezettel, külön is telepíthetnek egyet. Alternatív megoldásként az X belépéskor is elindítható, egyszerű alternatívaként a kijelzőkezelő helyett.
Felhasználói könyvtárak
A jól ismert felhasználói könyvtárak, mint például a Letöltések vagy a Zene, az xdg-user-dirs-update.service nevű felhasználói szolgáltatás által kerülnek létrehozásra, amelyet az xdg-user-dirs szoftvercsomag biztosít, és telepítéskor alapértelmezetten engedélyezve van. Ha az Ön asztali környezete vagy ablakkezelője nem tartalmazza ezt a szoftvercsomagot, akkor telepítheti azt, és az xdg-user-dirs-update parancsot kézzel is futtathatja az XDG user directories (Magyar)#Alapértelmezett könyvtárak létrehozása útmutató szerint.
Energiakezelés
Ez a szakasz hasznos lehet laptopot használó tulajdonosok vagy olyan felhasználók számára, akik energiakezelési vezérlőket keresnek. További információért tekintse meg a Category:Power management (Magyar) kategóriát.
Tekintse meg az Energiakezelés című részt az általános áttekintés érdekében.
ACPI események
A felhasználók beállíthatják, hogy miként reagáljon az operációs rendszer az ACPI-eseményekre, például a bekapcsológomb megnyomására vagy a laptop fedelének lecsukására. Az ajánlott módszerhez, amely a systemd használatát alkalmazza, tekintse meg a Power management (Magyar)#ACPI események részt. A régi módszer elolvasása érdekében tekintse meg az acpid leírást.
Processzorfrekvencia skálázása
A modern processzorok csökkenthetik a működésük frekvenciáját és a saját villamos feszültségüket a hőmennyiség csökkentése és az villamos energiafogyasztás csökkentése érdekében. A kevesebb hő csendesebb számítógépes rendszert eredményez és bizonyítottan meghosszabbítja a hardver élettartamát. Részletekért tekintse meg a CPU frekvenciaskálázása leírást.
Laptopok
A hordozható számítógépekkel kapcsolatos cikkekért, valamint a modellspecifikus telepítési útmutatókért tekintse meg a Category:Laptops (Magyar) kategóriát. A laptopokkal kapcsolatos cikkekért, és az ajánlások általános áttekintéséért, kérjük, tekintse meg a Laptop (Magyar) leírást.
Felfüggesztés és hibernálás
Tekintse meg a Power management (Magyar)/Suspend and hibernate (Magyar) főcikket.
Multimédia
A Category:Multimedia kategória további forrásokat tartalmaz.
Hangrendszer
Az ALSA egy hangrendszer a kernelben, aminek működnie kellene (csak fel kell oldani a némítását). Az olyan hangszerverek, mint a PipeWire és a PulseAudio, további funkciókat kínálhatnak, és összetettebb hangbeállítást is támogatnak.
A speciális hangkövetelményeket tekintse meg a Professional audio (Magyar) leírásban.
Hálózat
Ez a szakasz a kisebb hálózati eljárásokra korlátozódik. A teljes beállítást elősegítő útmutatóért tekintse meg a Network configuration (Magyar) leírást, a kapcsolódó cikkekért pedig a Category:Networking (Magyar) kategóriát nézze át.
DNS biztonság
A webes böngészés, online fizetés, SSH szolgáltatásokhoz való csatlakozás és hasonló feladatok biztonságának növelése érdekében javasolt DNSSEC-képes DNS feloldó használata, amely képes ellenőrizni az aláírt DNS rekordokat, valamint javasolt a titkosított protokoll alkalmazása, mint például a DNS over TLS, DNS over HTTPS vagy DNSCrypt. További részletekért tekintse meg a Tartománynév-feloldás témakört.
Tűzfal felállítása
A tűzfal további védelmi réteget biztosíthat a Linux hálózati verem fölött. Bár az alapértelmezett Arch kernel képes használni a Netfilter iptables és nftables szoftvereit, egyik sincs alapértelmezetten engedélyezve. Erősen ajánlott valamilyen tűzfal beállítása. Az elérhető útmutatókért tekintse meg a Category:Firewalls kategóriát.
Hálózati megosztások
A fájlok hálózaton belüli számítógépek közötti megosztásához kövesse az NFS vagy az SSHFS témakört.
Használja a Samba szolgáltatást, hogy csatlakozzon egy Windows hálózathoz. A számítógép Active Directory alapú hitelesítésének beállításához olvassa el az Active Directory integráció témakört.
Továbbá, tekintse meg a Category:Network sharing kategóriát.
Beviteli eszközök
Ez a szakasz népszerű beállítástippeket tartalmaz a beviteli eszközök számára. További információért tekintse meg a Category:Input devices (Magyar) kategóriát.
Billentyűzetkiosztások
A nem angol vagy nem szabványos billentyűzetek alapértelmezés szerint előfordulhat, hogy nem működnek az elvárásoknak megfelelően. A billentyűzetkiosztás beállításához szükséges lépések eltérnek a virtuális konzol és az Xorg esetében. Ezek a Billentyűzet beállítása konzolban és a Billentyűzet beállítása Xorg alatt című részekben találhatóak meg.
Egérgombok
A fejlett vagy szokatlan egerekkel rendelkező felhasználók tapasztalhatják, hogy nem minden egérgomb kerül felismerésre alapértelmezés szerint, vagy esetleg más műveleteket szeretnének hozzárendelni a kiegészítő gombokhoz. Az erre vonatkozó útmutatás a Egérgombok című részben található meg.
Laptopérintőpadok
Számos laptop Synaptics vagy ALPS típusú "érintőpad" mutatóeszközt használ. Ezekhez, valamint több más érintőpad modellhez használhatja a Synaptics bemeneti illesztőprogramot vagy a libinputot. A telepítési és beállítási részleteket a Touchpad Synaptics és libinput című leírások tartalmazzák.
TrackPoint eszközök
Tekintse meg a TrackPoint című cikket, hogy beállíthassa TrackPoint eszközét.
Optimalizálás
Ennek a szakasznak a célja, hogy összefoglalja azokat a finomhangolásokat, eszközöket és elérhető lehetőségeket, amelyek hasznosak a rendszer és az alkalmazások teljesítményének javításához.
Teljesítménymérés
A teljesítménymérés (benchmarking) olyan tevékenység, amely során a lemérik teljesítményt, majd az eredményeket összehasonlítják egy másik rendszer eredményeivel vagy egy széles körben elfogadott szabvánnyal, egységes eljárás keretében.
Teljesítmény javítása
Az Teljesítmény javítása című cikk információkat gyűjt össze, és alapvető áttekintést nyújt az Arch Linux teljesítményének növeléséről.
Szilárdtestalapú adathordozók
A Szilárdtestalapú adathordozók című cikk számos szempontot tárgyal a szilárdtestalapú adathordozókkal kapcsolatban, beleértve azok élettartamának maximalizálását célzó beállításokat is, például a TRIM használatát.
Rendszerszolgáltatások
Ez a szakasz a szolgáltatásokra vonatkozik.
Fájltartalom indexelése és keresése
A legtöbb disztribúcióban elérhető a locate parancs, amellyel gyorsan lehet fájlokat keresni. Az Arch Linux több alternatívát is kínál, részletekért tekintse meg a locate leírását.
Az asztali keresőmotorok hasonló szolgáltatást nyújtanak, miközben jobban integrálódnak az asztali környezetekbe.
Helyi levélkézbesítés
Az alapértelmezett beállítás nem biztosít lehetőséget a levelek szinkronizálására. A levelek kézbesítésére szolgáló ügynökök listája megtalálható a Levélszerver című cikkben.
Nyomtatás
A CUPS egy szabványokon alapuló, nyílt forráskódú nyomtatási rendszer, amelyet az OpenPrinting fejlesztett Linuxhoz. Nyomtatóspecifikus cikkekért tekintse meg a Category:Printers (Magyar) kategóriát.
Megjelenés
Ez a szakasz gyakran keresett "látványos" finomhangolásokat tartalmaz az esztétikailag kellemes Arch élmény érdekében. További információért tekintse meg a Category:Eye candy (Magyar) kategóriát.
Betűtípusok
Önnek érdemes lehet telepítenie egy TrueType betűkészletet, mivel az alap Arch operációs rendszerben csak nem méretezhető bitmap betűtípusok találhatóak meg. Számos általános célú betűcsalád létezik, amelyek nagy Unicode lefedettséget biztosítanak, sőt, metrikailag kompatibilisek más operációs rendszerek betűtípusaival is.
A témával kapcsolatban rengeteg információ található a Betűtípusok és a Betűtípus beállítása című cikkekben.
Amennyiben jelentős időt tölt a virtuális konzolon való munkával (azaz X szerveren kívül), akkor érdemes lehet megváltoztatnia a konzol betűtípusát az olvashatóság javítása érdekében. Részletekért tekintse meg a Linux console (Magyar)#Betűtípusok leírást.
GTK és Qt témák
A Linux operációs rendszerek grafikus felületű alkalmazásainak jelentős része a GTK vagy a Qt eszközkészleteken alapul. Tekintse meg az ezekről szóló cikkeket, valamint a Egységes megjelenés Qt és GTK alkalmazásokhoz című írást, hogy ötleteket kapjon a telepített szoftverek megjelenésének javításához és személyes ízléséhez való igazításához.
Parancssoros fejlesztések
Ez a szakasz olyan kisebb módosításokra vonatkozik, amelyek javítják a parancssorban futó szoftverek gyakorlati használhatóságát. További információért tekintse meg a Category:Command-line shells (Magyar) kategóriát.
Tabulátor-kiegészítés fejlesztései
Ajánlott, hogy azonnal megfelelően állítsa be a kibővített tabulátoros kiegészítést, az Ön által választott shell cikkében leírtak szerint.
Álnevek (Aliaszok)
Egy parancs vagy parancscsoport álnév mögé bújtatása (aliaszolása) időt takarít meg a parancssor használata során. Ez különösen hasznos ismétlődő feladatok esetén, amelyek végrehajtásakor a paramétereket nem szükséges jelentősen módosítani. Gyakori, időtakarékos álnevek találhatóak a Bash (Magyar)#Álnevek (Aliaszok) leírásban, amelyek könnyen átültethetőek zsh környezetbe is.
Alternatív parancssorok
A Bash az alapértelmezetten telepített parancssor egy Arch operációs rendszerben. Az live telepítőmédia azonban a zsh parancssort használja a grml-zsh-config kiegészítő szoftvercsomaggal. További alternatívákért lásd a Command-line shell (Magyar)#Parancssorok listája szakaszt.
Bash bővítményei
A különféle Bash beállítások, előzménykeresés és Readline makrók listája elérhető a Bash (Magyar)#Tippek és trükkök szakaszban.
Színezett kimenet
Ez a szakasz a Color output in console (Magyar) részben található.
Tömörített fájlok
Tömörített fájlokkal vagy archívumokkal gyakran lehet találkozni egy GNU/Linux operációs rendszeren. A Tar az egyik leggyakrabban használt archiváló eszköz, és az Önnek érdemes megismerkednie annak szintaxisával (például az Arch Linux szoftvercsomagok egyszerűen csak zstd tömörített tarball fájlok). Részletekért olvassa el a Archiving and compression (Magyar) leírást.
Konzolprompt
A konzolprompt (PS1) nagymértékben testre szabható. Amennyiben Ön Bash parancssort használ, akkor tekintse meg a Bash (Magyar)/Prompt customization (Magyar) szakaszt. Ha a Zsh parancssort használ, akkor a Zsh (Magyar)#Promptok részt nézze meg.
Emacs shell
Az Emacs ismert arról, hogy a hagyományos szövegszerkesztési feladatokon túlmutató lehetőségeket kínál. Ezek egyike a teljes értékű shell-helyettesítés. Az Emacs (Magyar)#Színezett kimenet problémák szakaszban talál megoldást a színes kimenet engedélyezésekor esetlegesen jelentkező hibás karakterek problémájára.
Egértámogatás
A parancssorban történő másolási és beillesztési műveletekhez az egér használata előnyben részesíthető a GNU Screen hagyományos másolási módjával szemben. A részletes útmutatásért tekintse meg a General purpose mouse (Magyar) leírást. Vegye figyelembe, hogy ezt már megteheti a terminálemulátorokkal a vágólap segítségével.
Munkamenet kezelése
Terminálmultiplexerek, mint például a tmux vagy a GNU Screen használatával a szoftverek olyan munkamenetek alatt futtathatóak, amelyek lapokból és panelekből állnak, és tetszés szerint leválaszthatók. Így amikor Ön bezárja a terminálemulátort, leállítja az X-szervert, vagy kijelentkezik, a munkamenethez tartozó szoftverek tovább futnak a háttérben, amíg a terminálmultiplexer szerver aktív marad. A szoftverekkel való interakcióhoz újra csatlakozni kell a munkamenethez.