Help:Reading (Magyar)

Fordítás állapota: Ez a cikk a(z) Help:Reading lefordított változata. Utolsó fordítás dátuma: 2025.10.31. Amennyiben az angol nyelvű változatban történtek módosítások, akkor Ön segíthet a fordítás szinkronizálásában.

Mivel az ArchWiki túlnyomó része olyan utalásokat tartalmaz, amely utasítások tisztázásra szorulhatnak az új Arch Linux felhasználók számára (vagy általában a GNU/Linux felhasználók számára), ezért elkészült ez az alapvető eljárásokat bemutató összefoglaló, így elkerülvén a cikkek feldolgozása során felmerülő félreértéseket, és megelőzve az ismétlődést a tartalomban.

Szervezés

A legtöbb cikk az ArchWiki weboldalon nem törekszik arra, hogy átfogó bevezetést nyújtson egyetlen témához. Ehelyett a "Ne ismételje önmagát" elv alapján íródnak, annak feltételezésével, hogy az olvasó megkeresi és elolvassa azokat a kiegészítő anyagokat, amelyeket még nem ért. Ahol lehetséges, ott az ilyen kiegészítő anyagok a cikkben speciális formázással vannak jelölve. Erről tekintse meg a #Formázás leírást.

Az ArchWiki ilyen szervezése miatt előfordulhat, hogy több kapcsolódó forrást is át kell tekintenie ahhoz, hogy teljes mértékben megértse egy adott cikk tartalmát. Különösen az Arch operációs rendszerrel (vagy általában a GNU/Linux-szal) most ismerkedő felhasználóknak számítaniuk kell arra, hogy még egyszerű problémák megoldása során is nagyszámú cikket kell elolvasniuk. Rendkívül fontos, hogy Ön a kiegészítő anyagokat tanulmányozza, mielőtt további segítséget kérne más felhasználóktól.

Formázás

Hivatkozás az aktuális cikk egy szakaszára: #Szervezés
Hivatkozás egy másik ArchWiki-cikkre
Hivatkozás egy külső weboldalra
Hivatkozás egy man súgóra: intro(1)
Kizárólag offline elérhető man súgó: foo(1)
Hivatkozás egy szoftvercsomagra a hivatalos szoftvercsomag-tárolókban: foobar
Hivatkozás egy szoftvercsomagra az AUR szoftvercsomag-tárolóban: foobar^AUR

Root felhasználó, normál felhasználó vagy másik felhasználó

Néhány sor így van leírva:

# mkinitcpio -p linux

Más soroknak eltérő előtagjuk van:

$ makepkg -s

A kettős kereszt (#) azt jelzi, hogy a parancsot rendszergazdaként (root felhasználóként) kell futtatni, míg a dollárjel ($) azt mutatja, hogy a parancsot rendes felhasználóként kell végrehajtani.

Megjegyzés A # előtaggal ellátott parancsokat root parancssorból kell végrehajtani, amely például könnyen elérhető a sudo -i parancs futtatásával. A sudo parancs futtatása egy nem privilegizált parancssorból a legtöbb esetben szintén működik, de vannak kivételek, mint például az átirányítás és a parancshelyettesítés, amelyek szigorúan root parancssort igényelnek. Részletekért tekintse meg a sudo#Login shell leírást.

Amikor a parancsokat egy adott felhasználóként kell futtatni, akkor a felhasználónév szögletes zárójelben szerepel előtagként, például:

[postgres]$ initdb -D /var/lib/postgres/data

Ez azt jelenti, hogy egy jogosultságemelő parancsot kell használnia, például a sudo parancsot:

$ sudo -u postgres initdb -D /var/lib/postgres/data

Egy figyelemreméltó kivétel, amire ügyelni kell:

# Ez az alias arra készteti az ls parancsot, hogy színezze a listát.
alias ls='ls --color=auto'

Ebben a példában a kettős kereszt azt jelzi, hogy a kettős kereszt után lévő rész nem a számítógépnek van szánva, nem parancsként értelmezendő. Kizárólag egy szövegfájlban lévő szerkeszthető szöveg, ami az emberi felhasználóknak szól. Tehát ebben az esetben a kettős kereszt egy megjegyzést jelöl. A megjegyzés lehet magyarázó szöveg, amit a számítógép a program futásakor nem értelmez. A Bash szkriptekben a megjegyzések jelölése véletlenül egybeesik a rendszergazda PS1 környezeti változójának a jelölésmódjával. Véletlenül mind a kettőt ugyanúgy írják.

After further examination, "give away" signs include the uppercase character following the # sign. Usually, Unix commands are not written this way and most of the time they are short abbreviations instead of full-blown English words (e.g., Copy becomes cp).

Ennek ellenére a legtöbb cikk megkönnyíti ennek felismerését azáltal, hogy értesíti az olvasót:

Fűzze hozzá az ~/elérési/út/a/fájlhoz fájlhoz:

# Ez az alias arra készteti az ls parancsot, hogy színezze a listát.
alias ls='ls --color=auto'

Hozzáfűzés, hozzáadás, létrehozás, szerkesztés

Amikor arra kap felszólítást, hogy fűzzön hozzá, adjon hozzá, hozzon létre vagy szerkesszen egy vagy több fájlt, az azt jelenti, hogy az alábbi módszerek egyikét kell alkalmaznia.

Többsoros fájlok létrehozásához vagy módosításához javasolt egy szövegszerkesztő használata. Például a /etc/bash.bashrc fájl szerkesztése a nano szövegszerkesztővel így történik:

# nano /etc/bash.bashrc

Megjegyzés A szövegfájloknak új sorral kell végződniük, mivel a sor egy új sor karakterrel zárul le. A legtöbb szövegszerkesztő alapértelmezetten beszúrja ezt a lezáró új sort.

Egy karakterláncból álló fájl létrehozása vagy felülírása érdekében egyszerűbb lehet a kimenet átirányítását használni. Az alábbi példa létrehozza vagy felülírja a /etc/hostname fájl tartalmát a következő szöveggel: myhostname.

# echo myhostname > /etc/hostname

A kimenet átirányítása arra is felhasználható, hogy Ön egy fájlhoz karakterláncot hozzáfűzzön hozzá. Az alábbi példa a [egyedi-szoftvercsomag-tároló] szöveget fűzi hozzá a /etc/pacman.conf fájlhoz.

# echo "[egyedi-szoftvercsomag-tároló]" >> /etc/pacman.conf

Amikor arra kap felszólítást, hogy hozzon létre könyvtárakat, használja a mkdir parancsot:

# mkdir /mnt/boot

Tegye futtathatóvá

Miután létrehozott egy fájlt, amennyiben azt szkriptként kell lefuttatni (akár kézzel, akár egy másik program által), futtathatóvá kell azt tenni, például a következő módon:

$ chmod +x script

Tekintse meg a chmod leírást. Egyes alkalmazások, például fájlkezelők, grafikus felületet is biztosíthatnak ugyanehhez.

Beolvasás

Néhány alkalmazás, különösen a parancssori héjak, szkripteket használnak a beállításukhoz: Ezek módosítása után a változások alkalmazásához a szkripteket be kell olvasni (source-olni kell). A bash esetében ez például az alábbi paranccsal történik (a source helyettesíthető a . karakterrel is):

$ source ~/.bashrc

Amikor a wiki ilyen beállításszkript módosítását javasolja, Önt nem fogja kifejezetten arra emlékeztetni, hogy be kell olvasnia a fájlt, és csak bizonyos esetekben fog erre a szakaszra mutató emlékeztető hivatkozást megjeleníteni.

Szoftvercsomagok telepítése

Amikor egy cikk arra kéri Önt, hogy hagyományos módon telepítsen néhány szoftvercsomagot, nem fogja részletesen ismertetni a telepítés menetét. Ehelyett egyszerűen csak megemlíti a telepítendő szoftvercsomagok nevét.

Megjegyzés Gyakran a Szoftvercsomagok telepítése hivatkozás mutat erre a cikkrészre. Azonban a hivatkozás működéséhez engedélyezni kell a JavaScriptet.

Az alábbi alcímek áttekintést nyújtanak az általános telepítési eljárásokról a szoftvercsomag típusától függően.

Hivatalos szoftvercsomagok

A hivatalos szoftvercsomag-tárolók szoftvercsomagjai esetében valami ilyesmit fog olvasni:

Telepítse a szoftvercsomagneve szoftvercsomagot.

Ez azt jelenti, hogy Önnek futtatnia kell a következő parancsot:

# pacman -S szoftvercsomagneve

A pacman cikk részletes magyarázatokat tartalmaz az Arch Linux szoftvercsomag-kezelés szakszerű használatához.

Arch User Repository

Az Arch User Repository (AUR) szoftvercsomagjai esetében valami ilyesmit fog olvasni:

Telepítse a példaszoftvercsomag^AUR szoftvercsomagot.

Ez azt jelenti, hogy általánosságban Önnek követnie kell a példaszoftvercsomag^AUR hivatkozást, le kell töltenie a PKGBUILD archívumfájlt, ki kell azt csomagolnia, aztán ellenőriznie kell a tartalmát, majd végül ugyanabban a könyvtárban futtatnia kell a következő parancsot:

$ makepkg -si

Megjegyzés Az AUR szoftvercsomag-tárolóból származó szoftvercsomagok létrehozásához, illetve az Arch build rendszerrel történő szoftvercsomagok létrehozásához szükség van a base-devel nevű meta szoftvercsomagra.

Az Arch User Repository című cikk tartalmazza az összes részletes magyarázatot és bevált gyakorlatot az AUR szoftvercsomagok kezeléséhez.

A systemd unitok vezérlése

Amikor egy cikk arra ösztönzi Önt, hogy indítsa el, engedélyezze stb. valamelyik systemd unitot (például egy szolgáltatást), akkor nem fog részletes utasításokat közölni arra vonatkozóan, hogy miként tegye ezt meg. Helyette inkább ilyesmit fog olvasni:

Indítsa el a példaszolgáltatás.service szolgáltatást.

Ez azt jelenti, hogy Önnek a következő parancsot kell lefuttatnia:

# systemctl start példaszolgáltatás.service

Egy figyelemreméltó parancs, amely nem követi ezt a pontos mintát, a systemctl daemon-reload, amelyet argumentumok nélkül kell meghívni.

A systemd (Magyar)#Unitok használata leírás egy strukturált listát tartalmaz az elérhető műveletekről (mint például start -indítás-, enable -engedélyezés-, enable és start -engedélyezés és indítás- stb.) a hozzájuk tartozó systemctl parancsokkal együtt.

Rendszerszintű beállítás kontra felhasználóspecifikus beállítás

Fontos megjegyezni, hogy egy GNU/Linux operációs rendszeren kétféle beállítás létezik. Az rendszerszintű beállítás minden felhasználóra hatással van. Mivel a rendszerszintű beállítások általában a /etc könyvtárban találhatóak meg, módosításukhoz rendszergazdai jogosultságra van szükség. Ha például Ön olyan Bash beállítást szeretne alkalmazni, amely minden felhasználóra érvényes, akkor a /etc/bash.bashrc fájlt kell módosítania.

A felhasználóspecifikus beállítás kizárólag egyetlen felhasználóra van hatással. A felhasználóspecifikus beállításhoz úgynevezett dotfile-okat (ahol a fájlnak a neve ponttal kezdődik) használnak. Például a ~/.bashrc fájl egy felhasználóspecifikus beállításfájl. Ennek lényege, hogy minden felhasználó saját beállításokat definiálhat (például aliaszokat, függvényeket és egyéb interaktív jellemzőket, mint például a parancssort) anélkül hogy más felhasználók beállításait befolyásolná.

Megjegyzés A ~/ és a $HOME a felhasználó saját könyvtárának rövidítései, amely általában a /home/felhasználónév/ útvonalon található.

Gyakori shell fájlok

A Bash és más Bourne-kompatibilis parancsértelmezők, mint például a Zsh, szintén fájlokat olvasnak be attól függően, hogy a shell bejelentkezési shell (logins shell) vagy interaktív shell (interactive shell). További részletekért tekintse meg a Bash (Magyar)#Beállításfájlok és Zsh (Magyar)#Indításfájlok / leállításfájlok leírásokat.

Pszeudováltozók a például szolgáló kódokban

Egyes kódrészletek úgynevezett pszeudováltozókat tartalmazhatnak, amelyek – ahogy a nevük is mutatja – nem valódi, a kódban használt változók. Ezek általános helyőrző karakterek, amelyeket kézzel kell lecserélni a rendszerre jellemző beállításelemekre, mielőtt a kódot futtatni vagy értelmezni lehetne. Az olyan elterjedt parancsértelmezők, mint a bash és a zsh, támogatják a tabulátor billentyűgombbal történő parancskiegészítést, amely automatikusan kiegészíti a gyakori parancsok, például a systemctl paramétereit.

Azokban a cikkekben, amelyek megfelelnek a Help:Style (Magyar)/Formatting and punctuation (Magyar) irányelveknek, az pszeudováltozók dőlt betűvel vannak formázva. Például:

Engedélyezze a dhcpcd@interface_name.service szolgáltatást az ip link parancs kimenetében azonosított hálózati interfészhez.

Ebben az esetben a interface_name egy pszeudováltozóként szolgáló helyőrző a systemd sablonunitban. Minden systemd sablonunit, amelyet a @ jel azonosít, az operációs rendszerre jellemző beállításelemet igényel argumentumként. Részletekért tekintse meg a systemd (Magyar)#Unitok használata leírást.

A dd if=data_source of=/dev/sdX bs=sector_size count=sector_number seek=partitions_start_sector parancs root felhasználóként futtatható a partíció törléséhez a megadott paraméterekkel.

Ebben az esetben az pszeudováltozók arra szolgálnak, hogy leírják azokat a paramétereket, amelyeket helyettük be kell illeszteni. Ezek összegyűjtésének részletei a Securely wipe disk (Magyar)#Számítsa ki a blokkokat, hogy manuálisan törölje őket leírásban találhatóak, amely tartalmazza a vonatkozó parancsot.

This article or section needs expansion.

Reason: Más példákat is említsen, lehetőleg más eszközkategóriákból (például adattárolás), háttércikkekre mutató linkekkel. A példák célja, hogy elkerüljék a meglévő magyarázatok megismétlését más cikkekben. (Discuss in Help talk:Reading (Magyar))

Fájlpéldák esetén az pszeudováltozók beillesztése valódi beállításfájlokba tönkreteheti azokat a programokat, amelyek ezeket használják.

Három pont

A legtöbb esetben a három pont (...) nem része a fájl tényleges tartalmának vagy a kimenetnek, hanem kihagyott vagy opcionális szöveget jelöl, amely nem releváns a tárgyalt témára nézve.

Például a HOOKS="... encrypt ... filesystems ...", vagy:

/etc/X11/xorg.conf.d/50-synaptics.conf

Section "InputClass"
    ...
    Option      "CircularScrolling"          "on"
    Option      "CircScrollTrigger"          "0"
    ...
EndSection

Ugyanakkor vegye figyelembe, hogy néhány esetben a három pont a kódszintaxis jelentős részét képezheti: A figyelmes felhasználóknak a szövegkörnyezet alapján fel kell tudniuk ismerni ezeket az eseteket.