Arch compared to other distributions (Magyar)

Fordítás állapota: Ez a cikk a(z) Arch compared to other distributions lefordított változata. Utolsó fordítás dátuma: 2025.10.22. Amennyiben az angol nyelvű változatban történtek módosítások, akkor Ön segíthet a fordítás szinkronizálásában.

Ez az oldal az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, valamint UNIX-szerű operációs rendszerek összehasonlítását kísérli meg. Az alábbi összefoglalók rövid leírások, amelyek segíthetnek eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e az Ön igényeinek. Bár az ismertetők és leírások hasznosak lehetnek, a disztribúciók összehasonlításának legjobb módja mindig az első kézből származó tapasztalat.

A még teljesebb összehasonlítás érdekében tekintse meg a Wikipedia:Comparison of operating systems (Operációs rendszerek összehasonlítása) és Wikipedia:Comparison of Linux distributions (Linux-disztribúciók összehasonlítása) leírásokat.

A következőkben kizárólag az Arch Linux kerül összehasonlításra más disztribúciókkal. Azokat a közösségi portokat, amelyek az x86_64 architektúrától eltérő architektúrákat támogatnak, az Arch-alapú disztribúciók között találja meg.

Forráskódalapú

A forráskódalapú disztribúciók rendkívül hordozhatóak, ami azt az előnyt jelenti, hogy a teljes operációs rendszert és az alkalmazásokat egy adott számítógép-architektúrára és felhasználási sémára lehet a forráskódból lefordítani és vezérelni. A hátránya azonban a forráskódfordítási időből származó időigényesége. Az Arch base és az összes szoftvercsomag kizárólag az x86_64 architektúrára van lefordítva.

CRUX

A CRUX egy könnyűsúlyú disztribúció, amely a KISS (Keep It Simple, Stupid – Tartsd Egyszerűen, Hülye) elvet követi. A CRUX inspirálta Judd Vinetet az Arch létrehozására.
A CRUX BSD-stílusú init szkripteket használ, míg az Arch a systemd-t alkalmazza.
Míg az Arch gördülő kiadási rendszert használ, addig a CRUX nagyjából évente jelenik meg új kiadással.
Mindkettő ports-szerű rendszert használ, és a *BSD-hez hasonlóan mindkettő egy alap környezetet biztosít, amelyre építeni lehet.
Az Arch a pacman nevű szoftvercsomag-kezelőt használja, amely bináris rendszerszoftvercsomagok kezelését végzi, és zökkenőmentesen együttműködik az Arch saját build rendszerével. A CRUX egy közösség által fejlesztett prt-get nevű rendszert alkalmaz, amely a saját ports rendszerével együtt kezeli a függőségeket, de minden szoftvercsomagot forráskódból épít (bár a CRUX alaptelepítése bináris).
Mind az Arch, mind a CRUX hivatalosan csak az x86_64 architektúrát támogatja.
Az Arch számos bináris szoftvercsomag-tárolóval rendelkezik, valamint elérhető az Arch User Repository (AUR) is. A CRUX ezzel szemben egy karcsúbb, hivatalosan támogatott ports rendszert kínál, kiegészítve egy viszonylag szerény közösségi szoftvercsomag-tárolóval.

LFS

LFS (vagyis Linux From Scratch) lényegében kizárólag dokumentációként létezik. A könyv útmutatást ad a felhasználónak ahhoz, hogy miként szerezze be egy működőképes GNU/Linux rendszerhez szükséges minimális alaprendszer szoftvercsomagjainak forráskódját, valamint forráskódból miként fordítsa le, javítsa és állítsa be azokat kézzel, teljesen az alapoktól kedve. Az LFS a lehető legminimálisabb operációs rendszer, és kiváló, oktató jellegű folyamatot kínál egy alaprendszer felépítéséhez és testreszabásához.
Az LFS nem biztosít online szoftvercsomag-tárolókat. A szoftverek forráskódjait manuális úton, nekünk kell beszerezni, kézzel kell lefordítani és a make parancs segítségével nekünk, saját magunk által kell azt kézzel telepíteni. (Többféle kézi szoftvercsomag-kezelési módszer létezik, ezek az LFS Hints dokumentumban kerülnek említésre.)
Az Arch ugyanazokat a szoftvercsomagokat biztosítja, mint az LFS, kiegészítve a systemd szoftvercsomaggal, néhány extra eszközzel, valamint az erőteljes pacman szoftvercsomag-kezelővel, mint alaprendszerével, amely már előre le van forráskódból fordítva x86_64 architektúrára. A minimális Arch alaprendszer mellett az Arch közösség és fejlesztők több ezer bináris szoftvercsomagot biztosítanak és tartanak karban, amelyek pacman segítségével telepíthetőek, valamint PKGBUILD build szkripteket is kínálnak az Arch build rendszerhez. Az Arch tartalmazza a makepkg szoftvert is, amely lehetővé teszi a szoftvercsomagok gyors összeállítását vagy testreszabását, és ezek könnyedén telepíthetőek a pacman szoftvercsomag-kezelővel.
Judd Vinet az Arch operációs rendszert teljesen az alapoktól építette fel, majd C nyelven megírta a pacman szoftvercsomag-kezelőt. Történelmileg az Arch rendszert néha humorosan egyszerűen úgy írták le, mint "Linux, egy jó szoftvercsomag-kezelővel."

Gentoo/Funtoo Linux

Mind az Arch Linux, mind a Gentoo Linux, gördülő kiadású rendszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy a szoftvercsomagok röviddel az upstream megjelenés után elérhetővé váljanak a disztribúció számára.
A Gentoo operációs rendszer szoftvercsomagjai és maga az alap-operációsrendszer közvetlenül forráskódból épül fel a felhasználó által megadott USE jelölőzászlók alapján. Az Arch egy ports-szerű rendszert kínál a szoftvercsomagok forráskódból történő felépítésére, bár az Arch alap-operációsrendszer forráskódból előre lefordított x86_64 bináris szoftverekkel van megtervezve a telepítésre. Ez általában gyorsabbá teszi az Arch operációs rendszert a felépítés és frissítés szempontjából, míg a Gentoo rendszerszinten jobban testre szabhatóvá válik.
Az Arch kizárólag az x86_64 architektúrát támogatja, míg a Gentoo hivatalosan támogatja az x86 (i486/i686), x86_64, PPC/PPC64, SPARC, Alpha, ARM, MIPS, HPPA, S/390 és Itanium architektúrákat is.
A Gentoo hivatalos szoftvercsomag-kezelő és operációsrendszer-kezelő szoftverei általában összetettebbek és "erőteljesebbek", mint az Arch által kínáltak, és bizonyos, a Gentoo lényegét képező funkcióknak (például USE jelölőzászlók, SLOT-ok stb.) nincs közvetlen megfelelője az Arch Linuxban. Ennek egy része abból fakad, hogy az Arch elsősorban bináris disztribúció, de a tervezési filozófiák közötti különbségek is jelentős szerepet játszanak. Az Arch elvi alapon az egyszerű architektúra és a túltervezés elkerülése mellett teszi le a voksát.
Az Arch Linux operációs rendszerrel ellentétben a Gentoo operációs rendszer hivatalosan támogatja mind a systemd, mind az OpenRC init rendszereket. Ha a felhasználó jártas a systemd használatában, akkor általában az Arch többi jellemzőjével is könnyen megbarátkozik.
Mivel a Gentoo és az Arch telepítései csak egy alap-operációsrendszert tartalmaznak, mindkettő rendkívül testre szabhatónak számít, és nagy hangsúlyt fektetnek a felhasználói választásra.

GNU Guix System

A GNU Guix operációs rendszert a NixOS inspirálta, hasonló módon, ahogyan az Arch operációs rendszert a CRUX ihlette.
Mind az Arch Linux, mind a Guix gördülő kiadású disztribúció, így a szoftvercsomagokat röviddel az upstream megjelenésük után elérhetővé teszik a saját disztribúciójukban. A Guix azonban elsősorban forráskódalapú disztribúció (bár léteznek előre lefordított bináris szoftverek is, amelyek "helyettesítőknek" vannak nevezve), míg az Arch elsősorban bináris szoftverekből álló disztribúció.
Az Arch a pacman nevű szoftvercsomag-kezelőt használja, míg a Guix a guix szoftvercsomag-kezelőt alkalmazza, amely olyan kísérleti szoftvercsomagolási funkciókat támogat, amelyek más disztribúciókban nem találhatóak meg.
Az Arch kizárólag az x86_64 architektúrát támogatja, míg a Guix hivatalosan többféle architektúrát is támogat.
Az Arch operációs rendszer a systemd init rendszert használja, míg a Guix a GNU Shepherd init rendszert alkalmazza.
A Guix szakít a Unix számos hagyományos elvével, beleértve a Fájlrendszer-hierarchia szabványt is. Például sok olyan fájl, amely a hagyományos disztribúciókban különböző könyvtárakban található, a Guix operációs rendszerben a /gnu/store/ alá kerül.
Az Arch időnként nem szabad szoftvereket is tartalmazhat (gyakran illesztőprogramokat), míg a Guix rendszer kizárólag szabad szoftvereket biztosít, és a Free Software Foundation támogatását élvezi – bár léteznek alternatív szoftvercsomag-tárolók, amelyek nem szabad szoftvereket kínálnak a Guix számára.
Az Arch elvárja, hogy a felhasználó közvetlenül állítsa be a telepített szoftvercsomagokat, míg a Guix rendszer egy globális rendszerbeállítást ösztönöz Scheme nyelven, amely aztán létrehozza a beállításfájlokat.

Általános

Ezek a disztribúciók számos előnyt és erősséget kínálnak, és a legtöbb operációs rendszer igényeinek kielégítésére alkalmasak.

Debian

A Debian a legnagyobb upstream Linux disztribúció, amely nagyobb közösséggel rendelkezik, és stabil, tesztelési, valamint instabil ágakat kínál, több százezer szoftvercsomaggal. Az elérhető Arch bináris szoftvercsomagok száma szerényebb. Azonban az AUR szoftvercsomag-tárolót is beleszámítva a mennyiségek összevethetők.
A Debian határozottabban kiáll a szabad szoftverek mellett, ugyanakkor nem-szabad szoftvereket is tartalmaz a non-free szoftvercsomag-tárolóban. Az Arch ezzel szemben engedékenyebb, és így befogadóbb a GNU által nem-szabad szoftvercsomagonként meghatározott szoftverek tekintetében.
A Debian szigorú tesztelésre összpontosít a Stable ág esetében, amely "befagyasztott" állapotban van, és akár öt évig támogatott. Az Arch szoftvercsomagjai frissebbek, mint a Debian Stable szoftvercsomagjai, inkább a Debian Testing és Unstable ágakhoz hasonlíthatóak, és nem rendelkeznek rögzített kiadási ütemtervvel.
A Debian számos architektúrára elérhető, beleértve az alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390 és sparc rendszereket, míg az Arch kizárólag x86_64 architektúrát támogat.
Az Arch gyorsabb és rugalmasabb támogatást nyújt egyéni, telepíthető szoftvercsomagok külső forráskódból történő összeállításához, egy porthoz hasonló szoftvercsomag-építési rendszerrel. A Debian nem kínál port rendszerű megoldást, hanem a nagy méretű bináris szoftvercsomag-tárolóira támaszkodik.
Az Arch telepítőrendszere kizárólag egy minimális alap-operációsrendszert kínál, amelyet átlátható módon lehet beállítani az operációs rendszer beállítása során, míg a Debian módszerei – például az apt feladatok használata előre kiválasztott szoftvercsomag-csoportok telepítésére – automatikusabb beállítást biztosítanak, valamint többféle alternatív telepítési lehetőséget is kínálnak.
Az Arch általában együtt csomagolja a szoftverkönyvtárakat a hozzájuk tartozó fejlécfájlokkal, míg a Debian esetében a fejlécfájlokat külön kell letölteni.
Az Arch minimálisra korlátozza a javításokat, így elkerülve azokat a problémákat, amelyeket az upstream nem tud átnézni, míg a Debian szabadabban alkalmaz javításokat, hogy szélesebb felhasználói kör igényeit elégítse ki.

Fedora

A Fedora Linux a Red Hat® Enterprise Linux upstream, közösségi disztribúciója. A projekt elsődleges támogatója a Red Hat, ugyanakkor több ezer független fejlesztő is hozzájárul a Fedora fejlesztéséhez. A szoftvercsomagok és projektek a Fedora operációs rendszeren kerülnek kiadásra, majd saját tesztelési és minőségbiztosítási folyamatain keresztül ezek a funkciók átkerülnek a CentOS Stream operációs rendszerbe, végül beépülnek a Red Hat Enterprise Linux valamelyik verziójába, és némelyek más disztribúciókban is elterjednek. Az Arch Linux nem rendelkezik rögzített kiadásokkal, és nem szolgál más disztribúciók ágaként, még akkor sem, ha számos más operációs rendszer az Arch Linuxra épül (például a Steam Deck esetében a SteamOS).
A Fedora szoftvercsomagok RPM formátumot használnak, és a DNF szoftvercsomag-kezelőt alkalmazzák. Az Arch a pacman nevű szoftvercsomag-kezelővel kezeli a saját szoftvercsomagjait. Mindkét projekt számos szoftvercsomagját – különösen az asztali környezeteket – 'vaníliásnak', azaz testreszabás nélkülinek írják le. (Fordítói megjegyzés: Vanilla software, avagy módosítás nélküli, alapverziójú szoftver. Vanilla setup, avagy alapbeállításokkal működő rendszer. A jelentés onnan ered, hogy a vanília az egyik legsemlegesebb, "alap" íznek számít – így átvitt értelemben is az egyszerű, "extrák nélküli" dolgokat jelöli.)
A Fedora nem hajlandó nem szabad szoftvereket felvenni a hivatalos szoftvercsomag-tárolóiba, mivel elkötelezett a szabad szoftverek iránt, bár harmadik féltől származó szoftvertárolók elérhetőek az ilyen szoftvercsomagok számára. Az Arch engedékenyebb a nem szabad szoftverekkel kapcsolatban, és a döntést Önre bízza.
A Fedora a grafikus Anaconda telepítőt használja, és számos telepítési képfájlt kínál, köztük az "everything" nevű haladó opciót, amely lehetővé teszi az alap-operációsrendszer telepítését egészen az Ön által választott teljes értékű asztali környezetig. A Fedora "spins" elnevezésű változatai alternatív összeállításokat kínálnak meghatározott asztali környezetekkel, mindegyik egy szerény alapszoftvercsomag-választékkal. Az Arch ezzel szemben úgy lett kialakítva, hogy egy minimális parancssoros alap-operációsrendszerből épüljön fel, és ennek érdekében egyszerű szkripteket biztosít a folyamat megkönnyítésére.
A Fedora körülbelül hat hónapos ütemezett kiadási ciklussal rendelkezik, de hivatalosan támogatja az egyes verziófrissítéseket a DNF system-upgrade bővítmény segítségével. Az Arch ezzel szemben gördülő kiadású operációs rendszer.
Az Arch rendelkezik egy ports rendszerrel, míg a Fedora nem kínál ilyen lehetőséget.
Mind az Arch, mind a Fedora tapasztalt felhasználókra és fejlesztőkre irányul. Mindkét projekt határozottan ösztönzi az Ön részvételét a fejlesztésben.
A Fedora jelentős közösségi elismerést szerzett az SELinux integrációjáért, a forráskódból GCJ segítségével fordított szoftvercsomagokért (amelyek lehetővé teszik az Oracle JRE mellőzését), valamint a kiemelkedő upstream hozzájárulásáért. A Red Hat – és így közvetve a Fedora fejlesztői – a Linux kernel forráskódjához a legnagyobb arányban járulnak hozzá, összehasonlítva bármely más projekttel.
Az Arch Linux biztosítja azt, amit széles körben a legalaposabb és legátfogóbb disztribúciós wikinek tartanak. A Fedora wikije a "wiki" szó eredeti értelmében működik: Gyors információcserét szolgál fejlesztők, tesztelők és felhasználók között. Nem célja, hogy végfelhasználói tudásbázisként szolgáljon, mint ahogy azt az Arch teszi. A Fedora wikije inkább egy hibakövető rendszerre vagy vállalati wikire hasonlít.

Slackware

A Slackware BSD-stílusú init szkripteket használ, míg az Arch a systemd init rendszert alkalmazza.
Az Arch egy pacman nevű szoftvercsomag-kezelő rendszert biztosít, amely (ellentétben a Slackware szabványos eszközeivel) automatikus szoftvercsomagfüggőség-kezelést kínál, és lehetővé teszi az operációsrendszer-frissítések automatizálását. A Slackware felhasználók jellemzően előnyben részesítik a kézi szoftvercsomagfüggőség-kezelést, hivatkozva arra a fokozott operációsrendszer-irányítási lehetőségre, amelyet ez biztosít számukra, valamint a Slackware kiválóan előkészített függvénykönyvtárkészletére és szoftvercsomagfüggőség-készletére.
Az Arch gördülő kiadású rendszer. A Slackware ezzel szemben konzervatívabb kiadási ciklust követ, előnyben részesítve a bevált, stabil szoftvercsomagokat. Az Arch ebből a szempontból élvonalbeli megközelítést képvisel.
Az Arch Linux több ezer bináris szoftvercsomagot kínál a hivatalos szoftvercsomag-tárolóiban, míg a Slackware hivatalos szoftvercsomag-tárolói visszafogottabb kínálattal rendelkeznek.
Az Arch kínálja az Arch build system nevű rendszert, amely valódi ports-szerű megoldás, valamint az AUR szoftvercsomag-tárolót, egy rendkívül nagy gyűjteményt, amelyet felhasználók által beküldött PKGBUILD fájlok alkotnak. A Slackware egy hasonló, bár karcsúbb rendszert biztosít a slackbuilds.org oldalon, amely egy félig hivatalos Slackbuild-gyűjtemény – ezek az Arch PKGBUILD fájljaihoz hasonlóak. A Slackware felhasználók általában otthonosan mozognak az Arch legtöbb jellemzőjében.

Kezdőbarát

A néha "kezdődisztribúcióknak" is nevezett kezdőbarát disztribúciók sok hasonlóságot mutatnak, bár az Arch meglehetősen eltér tőlük. Ha egy kisebb alapról építkezve szeretne többet megtudni a GNU/Linuxról, akkor az Arch jobb választás lehet, mivel az Arch telepítése kevés szoftvercsomagot telepít a többi disztribúcióhoz képest. A disztribúciók közötti konkrét különbségeket az alábbiakban ismertetjük.

Ubuntu

Az Ubuntu egy népszerű, Debian-alapú disztribúció, amelyet kereskedelmi szponzorként a Canonical Ltd. támogat, míg az Arch egy önállóan fejlesztett operációs rendszer, amelyet az alapoktól kezdve építettek fel.
A két projekt céljai jelentősen eltérnek, és különböző felhasználói körnek szólnak. Az Arch azoknak készült, akik előnyben részesítik az "csináld magad" megközelítést, míg az Ubuntu előre beállított operációs rendszert kínál. Az Arch már az alaptelepítéstől kezdve egyszerűbb kialakítást nyújt, és Önre bízza, hogy saját igényei szerint szabja testre az operációs rendszert. Sok Arch felhasználó korábban Ubuntut használt, majd idővel áttért az Arch rendszerre.
Az Arch fejlesztése nem részesít előnyben egyetlen konkrét felhasználói felületet sem azon túl, amit a közössége támogat. Ezzel szemben a Canonical kereskedelmi jellege néhány vitatott döntéshez vezetett, például hirdetések megjelenítéséhez a Unity Dash menüjében, a Snap technológia fejlesztéséhez, népszerűsítéséhez és integrálásához, valamint a zárt forráskódú Snap Store használatához és felhasználói adatok gyűjtéséhez. Az Arch egy független, közösségi alapon működő projekt, amelynek nincs kereskedelmi célja.
Az Ubuntu hat havonta jelenik meg különálló kiadások formájában, míg az Arch egy folyamatosan frissülő operációs rendszer.
Az Arch egy port-szerű szoftvercsomag-építési rendszert kínál, valamint az Arch User Repository szoftvercsomag-tárolót is kínálja, ahol a felhasználók megoszthatják a pacman szoftvercsomag-kezelőhöz készült forráskód-alapú szoftvercsomagokat. Az Ubuntu a bonyolultabb apt és Snap rendszert használja, és lehetőséget biztosít bináris szoftvercsomagok újraelosztására a Personal Package Archives segítségével.
A két közösség bizonyos szempontból szintén eltér egymástól. Az Arch közössége jóval kisebb, és tagjait erősen ösztönzik arra, hogy hozzájáruljanak a disztribúció fejlesztéséhez. Ezzel szemben az Ubuntu közössége viszonylag nagy, így sokkal nagyobb arányban tudja befogadni azokat a felhasználókat is, akik nem vesznek aktívan részt a fejlesztésben, szoftvercsomagok becsomagolásában vagy a szoftvercsomag-tárolók karbantartásában.

Linux Mint

A Linux Mint eredetileg egy Ubuntu alapú változatként született, majd később hozzá lett adva az LMDE (Linux Mint Debian Edition), amely viszont Debian alapokra épül. Ezzel szemben az Arch egy független disztribúció, amely saját, a szoftvercsomagjait felépítő rendszerére és szoftvercsomag-tárolóira támaszkodik.
A Mint számos grafikus eszközt tartalmaz az operációs rendszer karbantartásának a megkönnyítése érdekében, ezeket MintTools néven lehet ismerni. Az Arch ezzel szemben csak egyszerű parancssorban működő szoftvereszközöket, például a pacman szoftvereszközt biztosít, és az operációs rendszer kezelését teljes mértékben Önre, tehát a felhasználóra bízza rá.
A Mint új verziói hat havonta jelennek meg, körülbelül egy hónappal az Ubuntu után. Minden kiadás a legfrissebb Ubuntu LTS kiadásra épül, és öt évig kap támogatást. A Linux Mint Debian Edition (LMDE) a Debian Stable verziójára épül, és kizárólag a Mint szoftvercsomagokhoz, valamint biztonsági frissítésekhez kap frissítéseket. Az Arch ezzel szemben teljes mértékben folyamatosan frissülő disztribúció.

openSUSE

Az openSUSE az eredeti SUSE Linux operációs rendszerből született, és a SUSE támogatja (ők készítik a SUSE Enterprise Linuxot). A SUSE Enterprise Linux Desktop (SLED) az openSUSE Tumbleweed rendszerre épül, és közös kódbázist használ az openSUSE Leap rendszerrel.

Az openSUSE a Zypp szoftvercsomag-kezelőt használja (parancssorban zypper néven), az RPM szoftvercsomag-formátumot használ, valamint a jól ismert YaST2 grafikus beállítószoftvert használja. Az Arch a pacman segítségével kezeli a kiterjesztésű tar.zstd szoftvercsomagokat, és nem kínál grafikus beállítószoftvereket.
Az openSUSE két különböző változatot kínál:
- A Leap az openSUSE hosszú távú támogatást nyújtó változata, amely különálló kiadásokkal rendelkezik.
- A Tumbleweed az openSUSE gördülő kiadású változata.
Ezzel szemben az Arch kizárólag gördülő kiadású modellt alkalmaz, és nem kínál különálló kiadási verziókat. A teljes asztali környezet helyett az Arch egy minimális alap-operációsrendszer telepítését nyújtja. Az openSUSE ezért megfelelőbb lehet azon felhasználók számára, akik grafikus felületre épülő környezetet, automatikus beállítást vagy azonnal elérhető funkciókat szeretnének, miközben továbbra is megmarad a testre szabhatóság, amely minden disztribúcióban elérhető.

Mandriva/Mageia

A Mandriva Linux (korábban Mandrake Linux) 1998-ban jött létre azzal a céllal, hogy a GNU/Linux rendszert mindenki számára könnyen használhatóvá tegye; RPM-alapú, és az urpmi szoftvercsomag-kezelőt használja. A Mageia egy Mandriva-alapú fejlesztői elágazás, amelyet korábbi Mandriva alkalmazottak hoztak létre, és amely szembemegy az eredeti disztribúció kereskedelmi irányvonalával. Nonprofit, közösségi alapon működő projekt. Az Arch egyszerűbb megközelítést alkalmaz, mint a Mandriva vagy a Mageia: Szöveg-alapú, több manuális úton történő beállítást igényel, és elsősorban középhaladó vagy haladó felhasználók számára van kitalálva.

BSD-alapú operációs rendszerek

A BSD-alapú operációs rendszerek közös eredetűek, és közvetlenül a Kaliforniai Egyetem (UC Berkeley) munkájából származnak, amelynek célja egy szabadon terjeszthető, ingyenes UNIX operációs rendszer létrehozása volt. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, hanem UNIX-szerű operációs rendszerek, amelyek az eredeti AT&T UNIX kódból származnak.
Az Arch és a BSD-alapú operációs rendszerek közös jellemzője a szorosan integrált alap-operációsrendszer és a ports rendszer koncepciója. Azonban a GNU/Linux disztribúciókkal, például az Arch operációs rendszerrel ellentétben a BSD-alapú operációs rendszerekben a kernel és a felhasználói programok (mint például a parancsértelmező és az alapvető segédprogramok, mint az ls, cp, cat és ps) egyetlen forráskódtárolóban, együtt kerülnek fejlesztésre.
A BSD licenc megengedő jellegű, ellentétben a GPL licencel, amely előírja, hogy a származtatott műveket ugyanazon licenc alatt kell kiadni. Az Arch GPL licenc alatt kerül kiadásra.
Ha többet szeretne megtudni a BSD változatokról, akkor tekintse meg a BSD-alapú operációs rendszerek összehasonlítását a Wikipédián.

További olvasnivaló a témában

DistroWatch - Linux disztribúciók hírei és értékelései